A kisl�nyok egyszer csak nagyl�nyokk� v�lnak. Ennek sok megnyilv�nul�si jele k�z�l az egyik a menstru�ci�s ciklus megjelen�se.A menstru�ci� rendszeres id�k�z�nk�nt jelentkez� v�rz�s, amely a m�h ny�lkah�rty�j�nak lel�k�d�s�b�l ad�dik. �tlagos esetben 28 naponk�nt k�vetkezik be �s 4-5 napig tart.Term�szetesen mind a v�rz�s, mind pedig a ciklus hossz�ban lehetnek elt�r�sek. Norm�lisnak tekintj�k, ha a ciklus 21 �s 35 nap k�z�tt van, �s - lehet�s�g szerint - azonos id�k�z�nk�nt ism�tl�dik.

A menstru�ci�s ciklus a n�i szervezet ciklusos m�k�d�s�nek bizony�t�ka, �gy j�l mutatja a szervezetben v�gbemen� hormon�lis folyamatokat.

A hormon�lis v�ltoz�sok�rt k�t hormon felel�s: az egyik a petef�szekben termel�d� t�sz�hormon (�sztrog�n), a m�sik a s�rgatesthormon (progeszteron).

A hormonok �s v�rszintj�k ciklus alatti v�ltakoz�s�nak hat�s�ra j�tsz�dnak le a ciklus folyamatai.

A ciklus elej�t mindig a menstru�ci�s v�rz�s jelzi, els� napja megegyezik a menstru�ci� els� napj�val. Ett�l a pillanatt�l kezdj�k sz�molni a ciklust.

�tlagosan 4-5 nap alatt lel�k�dik az el�z� peri�dusban megvastagodott �s �talakult ny�lkah�rtya, majd a lel�k�d�s ut�n a ciklus els� fel�ben hangs�lyos szerepet j�tsz� t�sz�hormon hat�s�ra folyamatosan megvastagodik.

Ez az id�szak alatt a petef�szekben l�v� apr� t�sz�kb�l egy kiv�lik, a petef�szek m�k�d�se miatt folyamatosan n�vekszik �s �rik. Ide�lis esetben a ciklus 13-15. napja k�z�tt m�r kell�en nagy �s k�pes megrepedni. A megrepedt t�sz�b�l kijut a petesejt, ami majd alkalmas lesz a megterm�keny�t�sre.

A petef�szekben visszamarad� t�sz� �gya lesz a s�rgatest, ami s�rgatesthormont fog termelni. Ennek a hormonnak a hat�s�ra a m�r kell�en megvastagodott ny�lkah�rtya k�pes �talakulni. Abban az esetben, ha a kiszabadult petesejt tal�lkozik egy h�mivarsejttel �s egyes�lnek, l�trej�n a megterm�keny�tett petesejt, aminek kis id� eltelt�vel be kell �gyaz�dnia. A menstru�ci�s ciklus m�sodik fel�ben �talakult ny�lkah�rtya m�r k�pes a megterm�keny�tett petesejt befogad�s�ra, kialakul a terhess�g �s �tj�ra indul az �jonnan megfogant �let.

Ilyenkor olyan hormon�lis folyamatok j�tsz�dnak le a szervezetben, amelyeknek hat�s�ra a m�hny�lkah�rtya a be�gyaz�d�st k�vet�en nem l�k�dik le.

Abban az esetben, ha nem alakul ki a n�i szervezetben terhess�g, ezek a v�d�folyamatok nem indulnak el. A petef�szek �llom�ny�ban l�v� s�rgatest elsorvad �s �gy a m�hny�lkah�rtya lel�k�dik.

Fontos, hogy ha menstru�ci�s ciklusodban valamilyen zavart �szlelsz, nem szabad k�slekedni, azonnal fordulj az A-HA! program n�gy�gy�sz�hoz, aki egy alapos kik�rdez�s �s vizsg�lat ut�n eld�nti, hogy mi lehet a zavar h�tter�ben, �s ami tal�n m�g fontosabb, eld�nti, hogy kell-e valamit tenni, vagy a probl�ma megold�dik mag�t�l is.

Menstru�ci�val j�r� f�jdalmak

Sok n�nek nem maga a menstru�ci� jelenti a ciklus legnehezebb napjait, hanem az azt megel�z� n�h�ny nap. Ezt nevezz�k szaknyelven premenstru�ci�s szindr�m�nak, vagyis r�vid�tve PMS-nek.

Melyek ezek a t�netek?

A PMS olyan t�netek egy�ttese, melyek a menstru�ci�t megel�z� 7-10 napban ak�r megzavarhatj�k a n� �let�nek norm�lis menet�t, v�ltoz� s�lyoss�gi fokban. Ezek a t�netek lehetnek alhasi f�jdalmak, puffad�s, sz�kreked�s, fokozott b�lg�zoss�g, mellf�jdalom �s a mellek megduzzad�sa, fejf�j�s, sz�d�l�s, izgatotts�g, f�radts�g. A menstru�ci� kezdetekor ezek a t�netek hirtelen vagy fokozatosan megsz�nnek.