A kislányok egyszer csak nagylányokká válnak. Ennek sok megnyilvánulási jele közül az egyik a menstruációs ciklus megjelenése.A menstruáció rendszeres időközönként jelentkező vérzés, amely a méh nyálkahártyájának lelökődéséből adódik. Átlagos esetben 28 naponként következik be és 4-5 napig tart.Természetesen mind a vérzés, mind pedig a ciklus hosszában lehetnek eltérések. Normálisnak tekintjük, ha a ciklus 21 és 35 nap között van, és - lehetőség szerint - azonos időközönként ismétlődik.

A menstruációs ciklus a női szervezet ciklusos működésének bizonyítéka, így jól mutatja a szervezetben végbemenő hormonális folyamatokat.

A hormonális változásokért két hormon felelős: az egyik a petefészekben termelődő tüszőhormon (ösztrogén), a másik a sárgatesthormon (progeszteron).

A hormonok és vérszintjük ciklus alatti váltakozásának hatására játszódnak le a ciklus folyamatai.

A ciklus elejét mindig a menstruációs vérzés jelzi, első napja megegyezik a menstruáció első napjával. Ettől a pillanattól kezdjük számolni a ciklust.

Átlagosan 4-5 nap alatt lelökődik az előző periódusban megvastagodott és átalakult nyálkahártya, majd a lelökődés után a ciklus első felében hangsúlyos szerepet játszó tüszőhormon hatására folyamatosan megvastagodik.

Ez az időszak alatt a petefészekben lévő apró tüszőkből egy kiválik, a petefészek működése miatt folyamatosan növekszik és érik. Ideális esetben a ciklus 13-15. napja között már kellően nagy és képes megrepedni. A megrepedt tüszőből kijut a petesejt, ami majd alkalmas lesz a megtermékenyítésre.

A petefészekben visszamaradó tüsző ágya lesz a sárgatest, ami sárgatesthormont fog termelni. Ennek a hormonnak a hatására a már kellően megvastagodott nyálkahártya képes átalakulni. Abban az esetben, ha a kiszabadult petesejt találkozik egy hímivarsejttel és egyesülnek, létrejön a megtermékenyített petesejt, aminek kis idő elteltével be kell ágyazódnia. A menstruációs ciklus második felében átalakult nyálkahártya már képes a megtermékenyített petesejt befogadására, kialakul a terhesség és útjára indul az újonnan megfogant élet.

Ilyenkor olyan hormonális folyamatok játszódnak le a szervezetben, amelyeknek hatására a méhnyálkahártya a beágyazódást követően nem lökődik le.

Abban az esetben, ha nem alakul ki a női szervezetben terhesség, ezek a védőfolyamatok nem indulnak el. A petefészek állományában lévő sárgatest elsorvad és így a méhnyálkahártya lelökődik.

Fontos, hogy ha menstruációs ciklusodban valamilyen zavart észlelsz, nem szabad késlekedni, azonnal fordulj az A-HA! program nőgyógyászához, aki egy alapos kikérdezés és vizsgálat után eldönti, hogy mi lehet a zavar hátterében, és ami talán még fontosabb, eldönti, hogy kell-e valamit tenni, vagy a probléma megoldódik magától is.

Menstruációval járó fájdalmak

Sok nőnek nem maga a menstruáció jelenti a ciklus legnehezebb napjait, hanem az azt megelőző néhány nap. Ezt nevezzük szaknyelven premenstruációs szindrómának, vagyis rövidítve PMS-nek.

Melyek ezek a tünetek?

A PMS olyan tünetek együttese, melyek a menstruációt megelőző 7-10 napban akár megzavarhatják a nő életének normális menetét, változó súlyossági fokban. Ezek a tünetek lehetnek alhasi fájdalmak, puffadás, székrekedés, fokozott bélgázosság, mellfájdalom és a mellek megduzzadása, fejfájás, szédülés, izgatottság, fáradtság. A menstruáció kezdetekor ezek a tünetek hirtelen vagy fokozatosan megszűnnek.