|
Szerelem
2006.08.19. 16:51
"Mert egyszer mindenki meghal, lelke a semmibe vész,
De gondol arra a szép időre,
Amikor átölelte, és vezette egy szerelmes kéz."
„Ha kiterítenek majd,
jöjj házamba, te legszebb,
és állj meg sóvárgástól
elsárgult testem mellett,
és suttogd édes hangon:
Ez itt fekszik most holtan,
én boldog vagyok s ifjú,
habár őt meggyilkoltam.”
„Azt hittem szeretnek, pedig csak játszottak velem;
minden, amit eddig hittem, romokban hever.
Összetört szív, s talán már néma érzések suttogják:
nem érdemes sírni, ennyi volt a boldogság.
Nehéz a könnyes szemen uralkodni, hisz őt senki sem tudja majd pótolni.
Néma minden, hisz még fáj a szív, s azt hiszed, hogy ez soha nem lesz többé így.
Talán igazad van, de ha így is lenne, gondolj az együtt töltött, boldog percekre.
Hisz annyi minden közös emlék, forró csókok, meleg ölelés...
S most minden szertefoszlott.
Közös álmok, vágyak, tervek, minden, miket együtt terveztetek.
Ennyi volt, s te már tudod, sohasem feleded el őt, bárhová is juttok.
Az ő szerető szívét nem lehet feledni, mert megtanított arra, hogyan kell szeretni.
Forró ölelések, csókok, s minden, mit ajkaitok egymás felé mondott.
Ha most már vége is, tudd, hogy sohasem feledhet el ő téged, hiszen élete egy részét szentelte néked. S ezt kitörölni, elfeledni még akkor sem lehet, ha szíve majd egykor egy másikat szeret. Ennyi volt, mi szép volt s jó, hidd el, ez nem múlandó.
S hidd el azt, ne kételkedj benne, ha végső búcsúd közeleg, ő lesz az utolsó, ki azt mondja, ég veled, szerettelek, s talán még most is így érzek.
Tudom, ez már késő, s tán te ezt nem is érted, hogy mért hagytalak el, ha szerettelek téged….”
„Most múlik pontosan
Engedem had menjen
Szaladjon kifelé belőlem
Gondoltam, Egyetlen;
nem vagy itt jó helyen
nem vagy való nekem...
Villámlik mennydörög
Ez tényleg szerelem!”
„Hogyha a szerelem, erőmű volna
Pakson, Pécsen vagy Várpalotán,
Ráköthetnénk az egész világot és
Nem lenne áramszünet-azután...”
„Tudja, maga valahogy olyan valószerűtlen lény: én napról napra jobban szeretem, pedig az szinte lehetetlenség.”
„Nem azért szeretlek, aki te vagy, hanem azért, aki én vagyok melletted.”
Fekete, mint az Ördög
Forró, mint a Pokol
Tiszta, mint egy angyal és
Édes, mint a Szerelem!
"Bárcsak aranyszálat fonhatnék
hajadba.
Bárcsak gyémántot adhatnék minden
alkalomra.
De gyémántom nincsen, se
aranyam.
Szívem van, mely minden
percben érted dobban!
Szeretlek!"
„Te vagy az egyetlen a Földön
akiért mindent megteszek,
Veled az életem töltöm,
Nem csak múló perceket.
Nem ígérek kincset, csillagot,
Csak hű szívet adhatok,
Érzem, másé nem lehetsz,
Én is csak a Tiéd,
Ha igazán szeretsz!”
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
